infoszabolcs
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
FOGYASZTÓVÉDELEM
 
HÍRLEVÉL
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK RENDELETEK!
 
KÉPTÁR
 
HITÉLET
 
EGÉSZSÉG
 
Hasznos linkek
 
Naptár:
2025. Március
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Idő
 
mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
xx
 
SZAUNA

Gyógyító szauna

Alig elviselhető forróság, gyöngyöző verejtékcseppek, páratlan regenerálódás. Ez a szauna. Megelőzés és gyógyítás egyszerre. Ám fontos, hogy ismerjük használatalának szabályait!

Az utóbbi tíz évben strandfürdőink nagy részét felszerelték szaunával, sőt, sok családi házban is helyet szorítottak a "gyógyházikónak". Ennek ellenére Magyarországon még mindig csak a lakosság kis része használja. Ebben szerepe van annak, hogy sokan se történetét, se gyógyító hatásait nem ismerik. Pedig egy kisebb szaunát egy nagyobb lakásba is be lehet építeni, fontos helyisége lehetne otthonunknak. A barkácsolni vágyók szaktudás nélkül lényegében maguk is elkészíthetik kisebb változatát, nem kell hozzá más, csak egy tervrajz, kő, elektromos fémkályha és lucfenyő, amely elnyeli a nedvességet, visszaveri a hőt. Kertes társasházakban összefogással akár egy szabványos szauna is felépíthető. Újabban a hagyományos szauna gyógyító hatásai infraszaunával is elérhetőek, ráadásul az egyszemélyes kabinok kis helyen elférnek, bárhova beszerelhetők. Az alábbiakban a szauna telepítéséhez és használatához szeretnénk kedvet csinálni Önöknek.

A szauna története
A közhiedelemmel ellentétben a szauna, a szaunázás nem finn találmány, a közép-amerikai indiánok, maják, aztékok használták először. A törzsek papjai izzasztással gyógyították a betegeket, de a nép testedzésre is igénybe vette az agyagtéglából épített speciális fürdőt. A gőzt egy máglyán tüzesített kő hideg vízzel való leöntésével nyerték. A hőfejlesztő technikát Európában is felfedezték, és egészen a XVII. század végéig használták.
szaunaA legtöbb európai országban a szaunázás virágzásának, további elterjedésének az elmarasztaló orvosi és papi vélemények vetettek véget. A kritika jogos volt, hiszen a gyógyulás, sziesztázás gyakran tivornyába, nem ritkán erőszakba torkolt. Úgy tűnik, az északi népek szexuálisan kiegyensúlyozottabbak vagy kevésbé lobbanékonyak, mint a délebbiek, mindenesetre a skandináv országokban megszakítás nélkül tovább szaunáztak az emberek.
A XX. században az olimpiai mozgalom segítette a szauna újbóli elterjedését. Az 1936-os olimpián a finn sportolók az eredményes szereplés zálogának a szaunázást tartották, ezért szálláshelyükön felépíttettek egy szaunát. Az eset felkeltette az érdeklődést, orvosok kezdték vizsgálni a szaunázás hatásait, s a pozitív eredmények nyomán a szauna ismét meghódította Európát.
Ma több féle finn szauna van forgalomban. A tömörfa szaunák 45 mm vastagságú téglalap keresztmetszetű lucfenyő gerendákból épülnek, az ajtókat biztonsági üvegbetéttel látják el, a padok trópusi "abachi" fából készülnek. A födémrész szigetelt lambériás elemekből áll. Dobozban szállítják, egy nap alatt összeszerelhető.
A "SISU" szaunák előregyártott, szigetelt lambériás panelekből szintén egy nap alatt építhetőek fel. Tartozékai megegyeznek az előző fajtánál említettekkel.
Az egyedi szaunák tervezéséhez a cégek építőmester bevonásával valósítják meg a megrendelő álmát, az alapanyagok itt is Finnországból érkeznek. Ha a faanyagot, berendezési tárgyakat, eszközöket magunk vásároljuk, s a szaunát is saját kézzel építjük, félmilliós szaunát háromszázezer forintból is kihozhatunk. A legjobban akkor járhatnánk, ha a faanyagot magunk vásárolhatnánk, de finn faárut a hazai fatelepeken ritkán lehet kapni.
Hogy milyen teljesítményű fűtőtekercses fémkályhára van szükség, a szauna mérete, légköbmétere határozza meg. Nyolc köbméteres szaunába elegendő 42 kW teljesítményű kályha (a nagyobb 82 kW-ot fogyaszt, amelyet a szaunázás megkezdése előtt 45 perccel már be kell kapcsolni).

A szauna nem gőzfürdő
A szauna a gőzfürdőhöz hasonlóan segíti szervezetünket a salakanyagoktól való megszabadulásban, hatékony immunerősítő és érregeneráló hatású. Élettanilag azonban sokkal többet nyújt, mint a gőzfürdőzés, ráadásul mentes a tipikus "gőzös" mellékhatásoktól. Itt forró és száraz a levegő, amelyben nem termelődnek, hanem elpusztulnak a baktériumok, vírusok. Az ember a szaunában úgy érzi magát, mintha belázasodott volna. A bőr erei kitágulnak, felülete verejtékezni kezd. De itt, mint az igazi láznál, a verejtékezéssel nem csökken testhőmérsékletünk, az erek tágultak, folyamatosan felveszik környezetük hőmérsékletét.
A mesterséges lázban javulnak az anyagcsere folyamatok, fokozódik a szervezet vérellátása. (A rendszeresen szaunázók a verítékezéssel kevesebb ásványi anyagot veszítenek, mint alkalmi társaik, sóháztartásuk hozzászokik a stresszhez, s jobban szabályozza a folyamatot.) A szaunázás segít a lappangó betegségek felszínre kerülésében, legyőzésében, hiszen felerősíti a szervezet öngyógyító képességét. A szauna melege olyan számunkra, mint a hüllőknek a napsütés. Hatására életre kel szervezetünk, fokozódik belső elválasztású mirigyrendszerünk működése, valamint különböző szerveink is élénken reagálnak a hőmérséklet és páratartalom változására. A szaunában sokkal több salakanyag távozhat el bőrünkön keresztül, mint a gőzfürdőben, hiszen a száraz gőz hatékonyan izgatja verejtékmirigyeinket, jelzéseivel egyértelművé teszi a válaszreakciót.
A szaunázás azonban nemcsak a gőzkamrában való tartózkodást jelenti, egészséges embereknél szorosan hozzátartozik a hideg fürdő, zuhanyozás is. A finnek télen, ha kijönnek a szaunából, meghemperegnek a hóban, majd viszszamennek a melegbe. A hőfokváltozás (akárcsak a hideg-meleg-hideg zuhanyozás) edzi a bőrünket, élénkíti testünket, szellemünket, erősíti idegrendszerünket. A melegben kitágulnak a pórusaink, könnyebben távoznak a salakanyagok, a hidegben összehúzódnak bőrünk pórusai, elzárván az utat a baktériumok és vírusok elől. Az összehúzódás és a kitágulás váltakozása megfiatalítja, rugalmassá teszi bőrünket. A szaunázás azért is más, s jobb, mint a gőzfürdőzés, mert itt különböző illóolajokat is párologtathatunk, s juttathatjuk hatóanyagaikat megnyílt pórusainkon keresztül a szervezetünkbe. Ezzel fokozhatjuk a szauna meghűléses betegségekkel szembeni gyógyhatását, a megfelelő olaj párologtatásával pedig javíthatjuk lazító, nyugtató atmoszféráját. A rendszeres szaunázással elejét vehetjük a viszsza-visszatérő légúti megbetegedéseknek, s jó kondícióban tarthatjuk magunkat. A szaunázás nem fogyaszt, hiszen a súlycsökkenést a vízveszteség okozza, de felgyorsult vérkeringésünk (szívünk a normális mennyiség 1,5-2-szeresét pumpálja) beindítja szervezetünk egészséges működését. A városi, ülő foglalkozást végző, keveset mozgó, helytelenül szauna notáplálkozó, dohányzó ember számára a szaunázás lendítő erőt adhat az életmódváltáshoz. Az életre kelő szervezet a dohányzás elhagyása után, a rendszeres szaunázás nyomán jelzi majd, hogy szüksége van a rendszeres mozgásra, sportra, kirándulásra. Az addig sokat éjszakázó, tévéző, nehezen elalvó vagy kimerülten ágyba dőlő ember a folyamat végére átalakul. Igényt érez arra, hogy szakítson rossz szokásaival, egészségtelen életmódjával.

A szaunázás technikája
A klasszikus szaunázás ruhátlanul történik, így biztosítható az egész bőrfelület zavartalan izzadása. Finnországban természetesen az ilyen szaunázások családi körben folynak, mert a házakhoz, otthonokhoz szinte mindenhol tartozik egy szauna is. A gőzkamra tartozéka egy kis nyírfalomb-köteg, ezzel kezdik csapkodni magukat, amikor izzadni kezdenek. Maguk alá mindig törölközőt tesznek vagy egy kis gyékényszőnyeget, s ülve vagy fekve relaxálnak kilenc-tíz percig. A kezdők az alsó lépcsőn fekszenek, itt kevésbé van meleg. Tíz percnél több időt egyszerre nem érdemes a szaunában tölteni, a kezdőknek pedig ajánlatos, ha fokozatosan emelik benntartózkodásuk idejét. Az első melegedés után egy hideg zuhanyozás erejéig elhagyják a kamrát, megtörölköznek, pihennek egy kicsit, majd ismét átadják testüket a melegnek. A gyakorlatot általában háromszor ismételik, majd a szaunát végleg elhagyván fél órát pihenéssel, aklimatizálódással töltenek.
A szaunázás nem játék, a magas hőmérséklettel vigyázni kell! Epilepsziások, vese- és súlyos szívbetegek, heveny ízületi gyulladásban szenvedők nem is vehetik igénybe. Kisebb gyerekeket hatéves korig nem tanácsos szaunáztatni, de azoknak is érdemes kerülni az izzasztókamrát, akiknek rosszul működik a hőszabályozása. A gyerekek mindig az alsó lépcsőn üljenek, ott nincs annyira meleg.
Érdekes fiziológiai jelenség, hogy vannak szaunázók, akik elfáradnak a kúrától, de akadnak olyanok is, akiket annyira felfrissít, hogy nem tudnak aludni. Ezért figyelni kell egyéni reakcióinkra, a szauna ránk gyakorolt hatásaira, ki kell tapasztalnunk, melyik napszakban a legjobb számunkra.
A felgyorsult anyagcsere folyamatok miatt nő a szervezet oxigénszükséglete, a szaunában tartózkodó szaporábban lélegzik. Ez a pozitív, edző hatás negatív előjelűvé válik, ha teli gyomorral, étkezés után, alkohollal terhelten kezdünk szaunázni. Emiatt a napszakon kívül figyelnünk kell arra is, hogy két étkezés között látogassuk meg az izzasztókamrát.
A gyerekek általában nem bírják a "hideg sokkot", ezért jobb, ha náluk nem erőltetjük a szaunázás fürdőzési részét. Érzékeny felnőtteknek is inkább langyosabb vízben tusoljanak, fokozatosan engedjék magukra a hidegebb vizet.
Fontos, hogy a szaunázás végén pótoljuk a leadott vízmennyiséget, igyunk szénsavmentes ásványvizet. Élettanilag mindegy, fürdőruhában vagy anélkül szaunázunk, de a régi rossz tapasztalatok miatt inkább kerüljük a meztelenséget, és gyerekeinket se hozzuk kellemetlen helyzetbe.

Fűtőtest helyett infraszál
Az infraszaunát sokan azért szeretik, mert itt a hőmérséklet nem éri el a kilencven fokot, a gyógyhatáshoz ennek a fele is elegendő. Emiatt ez a szaunafajta jobban kíméli szívünket, mint a finn szauna. Az ifravörös hőkabinban a gyógyulni vágyót a napsugárzás összetételéhez hasonló sugárzási hő éri. A láthatatlan sugarak behatolnak a bőrbe, hőenergiává alakulnak, majd a vérkeringés segítségével minden szervünkhöz eljutnak.
A szakértők állítják, hogy amíg a hagyományos szaunákban az izzadással szervezetünkből víz távozik el, s csak három százalékban salakanyagok, addig az infraszauna hője húsz százalékos salakeltávolítást tesz lehetővé. Nehézfémek, tejsav, koleszterin, zsírfelesleg távoznak el a szervezetből, s csökken a testsúly. Ez a szaunafajta gyógyír lehet az allergiás panaszokra, ekcémára, vegetatív idegrendszeri labilitásra, és a visszatérő gyulladásos megbetegedésekre is.

Immunerősítő hatás
A heti 2-3 alkalommal végzett izzasztást, szaunázást napi nyolc-kilenc órai munka mellett nehéz megvalósítani. Erre csak akkor lehet igazán módunk, ha saját szaunával rendelkezünk. Az amúgy is sportos életmódot folytatók, reggelente rendszeresen úszók gyakran igénybe veszik a helyi szaunát is, nekik biztos, hogy nincs szükségük egy házi szauna beszerzésére. A finn háztartások nagy részének alaptartozéka a szauna, az ezekben folytatott egészségkúrák eredményesebbek is, mint a tömegigényeket kielégítő változatokban. (Az ember saját maga határozza meg a hőfokot és az esetlegesen használt illóolajak fajtáját, nem kell alkalmazkodnia, vita nélkül, nyugodt körülmények között szaunázhat.) Finnország szauna-nagyhatalom, a finn emberek számára egyáltalán nem kérdés, szaunázzanak-e. Magyarországon még azok sem szaunáznak rendszeresen, egész éven át, akik rendelkeznek egy kerti szaunával. A finnek életébe beépült a szaunázás, olyan ez számukra, mint az angoloknak a teázás, a németeknek a sörözés. Nekünk elég nehéz megbarátkozni vele, nincs mögötte megfelelő hagyomány.
Ma az uszodákhoz, fürdőkhöz, strandokhoz kötődő szauna használata többnyire ingyenes, a szolgáltatást a belépőjegy ellenében igénybe lehet venni. A wellness-hotelek, szépségszalonok, sportcentrumok szintén fel vannak szerelve (infra)szaunákkal, akad, aki a rendszeres szaunázást meg is tudja fizetni. Ennél egy kerti szauna kialakítása hosszútávon feltétlenül jobb befektetés, ha az ember kertes házban él. Ugyanakkor minden lakás felszerelhető infraszaunával, de ennek fenntartási és beszerzési költségei ma még magasak. Úgy tűnik tehát, egyenlőre semmi esélyünk arra, hogy északi rokonainkhoz hasonlóan szauna-nagyhatalommá váljuk. De talán nem is ez a cél. Szervezetünk állapotán már a havi egyszeri szaunázás is sokat segíthet, s ha mellette figyelünk életmódunkra, egészséges táplálkozásunkra, nagy baj már nem érhet minket.

Szöveg: Dadányi István
Fotó: Körmendi Imre