Hipertónia/Magasvérnyomás betegség/
A hipertónia a legelterjedtebb krónikus betegség. Közismert, hogy a hipertónia a fő kockázati tényezője a stroke-nak (agyvérzésnek), a szívizominfarktusnak, ér- és vesekárosodásnak, látásvesztésnek és más veszélyes betegségeknek. Mégis optimisták lehetünk: az utóbbi 30-35 évben lényeges előrehaladás történt e betegség kezelésében (az 1973-74-es évekhez képest a stroke-nak tulajdonítható halálozás 50%-kal, a szívroham okozta halálozás több mint 40%-kal csökkent). Ugyanakkor korai a betegség feletti győzelmet ünnepelni. Nagyon sok beteg figyelmen kívül hagyja a hipertónia megelőzését és az egészséges életmódra vonatkozó ajánlásokat, sokan nem is tudnak betegségükről és sok millió hipertóniás beteg nem, kap megfelelő kezelést.
Mi a hipertónia?
Szervezetünkben az erek teljes hossza eléri a 111000 kilométert. Minden egyes szívveréssel 60-80 gramm oxigénben dús vért pumpál nagy nyomással a szív kamrájából az aortába, az emberi test legnagyobb artériájába. Az aorta artériákra és ezek ún. arteriolákra oszlanak. Ezek továbbítják az oxigént a kapilláris erekbe: a fa leveleibe. A kapilláris erek mikroszkopikusak, szerepük az, hogy testünk minden sejtjét ellássák oxigénnel és tápanyagokkal. Miután a vér átadta oxigénjét a sejteknek, visszatér a szívbe a vénák hálózatán keresztül. Megfelelő erő alkalmazása szükséges ahhoz, hogy a vért keresztül lehessen pumpálni az artériáknak és vénáknak ezen az elágazó rendszerén. A vérnyomás az erekben áramló vér által az érfalra gyakorolt erő. Az artériás vérnyomás természetesen függ a szív munkájától, de az arteriolák – a legkisebb artériák – szerepe a vérnyomás szabályozásában semmivel sem kisebb. Rendelkeznek a relaxáció (ellazulás) képességével, amikor vérnyomáscsökkenés szükséges, vagy képesek összehúzódásra, amikor a nyomásnak magasabbnak kell lennie. Az artériás vérnyomás egyénenként különböző lehet az illető tevékenységétől függően, és változhat a nap folyamán is. A vérnyomás rendszerint alacsonyabb hajnali 1: 00 és 5: 00 óra között, gyorsan emelkedik 6: 00 és 8: 00 óra között, ezt követően gyakorlatilag változatlan marad a nap folyamán és este, majd éjszaka 11: 00 és 12: 00 között csökken ismét. A vérnyomás a korral változik. A normál érték gyermekeknél 70/50 Hgmm, idősebb embereknél általában meghaladja a 120/80 Hgmm-t.
Milyen tényezők befolyásolják a vérnyomás értékét?
A vér áramlása szervezetünkben örvényszerű, egyszer felgyorsul, majd máskor lelassul. A percenkénti szívverésszám átlagosan 60-70, ez 120-140-ig emelkedhet, pl. terhelés során. Mint tudjuk, a szív minden összehúzódását egy rövid relaxációs vagy nyugalmi szakasz követi, a vérnyomás pedig változik ez alatt a ciklus alatt. A vérnyomásértékeket rendszerint két számmal jelölik: 120/80. A magasabb számot szisztolés vérnyomásnak nevezik, és ez jelzi a vér által az érfalra a szív összehúzódásakor kifejtett csúcsnyomást. Az alacsonyabb számot diasztolés vérnyomásnak nevezik, a szív elernyedési periódusában mért vérnyomást jelzi. A 140/90 Hgmm feletti vérnyomást már az artériás hipertónia jelének tekintik.
Hogyan történik a hipertónia diagnosztizálása?
A hipertónia diagnózisa rendszerint nem egyszeri vérnyomásméréssel történik, kivéve, ha az értékek kiugróan magasak, például nyugalmi helyzetben magasabb 170-180/105-110-nél. Általában három vérnyomásmérést végeznek egy bizonyos időtartam alatt, hogy a diagnózist megerősítsék. Figyelembe kell venni az egyes mérések körülményeit is, mivel a vérnyomás gyakran emelkedik stressz hatására, kávéivás vagy egy cigaretta elszívása után. Érdekes, hogy az orvosi rendelőben végzett vérnyomásmérések sokszor nem tükrözik a valós értékeket. Ez az úgynevezett „fehér köpeny hipertónia”, amelyet a betegnek a betegségtől vagy az orvostól való félelme okoz.
Ha a vérnyomásértékek egy felnőttnél nem haladják meg a 140/90-et, a következő mérés általában nem szükséges egy éven belül. Olyan betegek, akiknek a vérnyomása a 140/90 és 160/100 közötti tartományban van, gyakoribb mérést igényelnek a diagnózis megerősítése érdekében. Magas diasztolés nyomás (110 vagy 115 Hgmm) azonnali kezelést tesz szükségessé. Idősebb embereknél gyakran a hipertónia egy speciális formája tapasztalható, amelyet „izolált szisztolés hipertóniának” neveznek. Erre az a jellemző, hogy a szisztolés értékek elérik vagy meghaladják a 140 Hgmm-es értéket, míg a diasztolés nyomás 90 Hgmm alatt marad. Az artériás hipertóniának ez a formája veszélyes kockázati tényezője a stroke-nak és a szívelégtelenségnek. A vérnyomásmérés mellett az orvosok egyéb szervek elváltozásait is ellenőrzik, főleg ha a nyomásértékek a magasabb tartományban vannak.(szemészeti vizsgálat, szív ellenőrzése, laboratóriumi vizsgálat).
Mik lehetnek az artériás hipertónia okai?
Az esetek több mint 90%-ában az artériás hipertónia oka ismeretlen. Erre vonatkozik a primer vagy esszenciális hipertónia elnevezés. A tudósok azt gondolják, hogy a primer hipertóniának számos hajlamosító tényezője van: zavarok a hormonális egyensúlyban, a sófelszívódás a vesében és/vagy olyan anyagok jelenléte a vérben, amelyek a vérerek összehúzódását okozzák. Ezek a változások lehetnek genetikai hátterűek vagy túl sós ételek fogyasztásának következményei. A betegeknek kb. 10%-a szenved egyéb betegségek által okozott, illetve betegségek vagy gyógyszerek mellékhatása által kiváltott hipertóniában. A hipertóniának ezt a formáját szekundernek nevezik. Okai: vesebetegség, renális erek betegsége, gyógyszermelléhatás, mellékvese tumor.
Kinél áll fenn a hipertónia kockázata?
Magas vérnyomás előfordulhat bármely társadalmi csoportban, férfiaknál és nőknél egyaránt. A legtöbb esetben a betegség felnőtteknél, 35-50 éves korban alakul ki. A betegség kifejlődését elősegítik a rizikófaktorok, azaz kockázati tényezők. Ilyenek a dohányzás, a túlzott sófogyasztás, alkoholfogyasztás és a túl kevés káliumot tartalmazó táplálék.
(Makranc)
|