Pusztaszabolcs rövid története
 Pusztaszabolcs a XIX. század második felében községi szervezetben élt, amelyet azonban csak az adózás megkönnyítés érdekében alakított ki a hatóság 1875-ben. A kisközségi státust 1889-ben váltotta fel a nagyközségi státus. Azonban a községnek nem volt belterülete, hiányzott a központi településrész. Ekkor egy olyan eszmei község volt, amely Magyarországon az uradalmakban alakult ki, s a mindenkori nagybirtokos tulajdonában volt. A XIX. század utolsó évtizedéig a terület Zichy-birtok volt. 1896-ban változott a birtokosok személye. A szabolcspusztai területek a báró Fould-Springer-család birtokába kerültek, Felső-Cikola birtoktesteit pedig Hirsch-Halász Alfréd budapesti ügyvéd vásárolta meg. Változásokat eredményezett az is, hogy 1882-ben indult meg a vasúti forgalom Budapest-Sárbogárd között, majd 1896-ban Budapest-(Pusztaszabolcs)-Paks és Pusztaszabolcs-Székesfehérvár között is. 1923-ig a község a három uradalmi pusztára és a vasúti telepre tagozódott, s 1924-ben megszűnt az eszmei község, s ekkor alakult ki a valóságos politikai község. A szervezeti átalakulás mellett a település fejlődését a következő demográfiai adatsor is jól példázza: 1869-ben 650 fő, 1880-ban 749 fő, 1900-ban 992 fő, 1920-ban 1571 fő, 1941-ben 2524 fő, 1960-ban 5101 fő, 2000-ben 6483 fő élt, él itt. A növekvő lakosság pedig igényelte, hogy a mindenkori község vezetés szervezze meg, hogy az emelkedő igényeknek megfelelően egyre nagyobb infrastruktúrával rendelkezzen a település. Igényelte az orvost, az állatorvost, a gyógyszerészt; a hitéleti helyeket, az iskolát, az óvodát, az üzleteket; az elektromos áramot, az ivóvizet, a gázt, a telefont, a szennyvíz csatornát, a járható utakat; a közösségi tevékenységeket, művelődés házat, stb… Budapest, Székesfehérvár, Dunaújváros, Százhalombatta közelsége - a munkahelyek biztosítása mellett - ezeket az elvárásokat csak növelte, növeli.
A lakosság számának alakulása
A lakosság korcsoportonkénti megoszlása
Pusztaszabolcs természeti környezete
Pusztaszabolcs és tágabb értelemben vett környéke a Mezőföld határozottan száraz területei közé tartozik, ahol az évi átlagos csapadékösszeg 500-550 mm között váltakozik. A szűkös csapadékkal és a magas nyári hőmérséklettel (július középhőmérséklete 21-21,5 °C) összefüggésében a község területét gyakori aszályos nyári időjárás és jelentős évi vízhiány (125 mm) jellemzi. A feltöltött síkság talajvízben gazdag. Általában sekély mélységű (4-6 m), egységes talajvízszint kialakulása jellemző, ami a mezőgazdálkodást kedvezően befolyásolja. Felszíni vízfolyásai azonban kivétel nélkül mind időszakosak. Az átmosott löszön és homokos löszön kiváló minőségű talajok képződtek, melyek a község mezőgazdasági termelésének legalapvetőbb tényezői. A szántók mintegy 90%-át sok növénnyel kedvezően hasznosítható kitűnő és jó termékenységű talajok jellemzik. Pusztaszabolcs külterületéhez tartozik a Cikolai-tavak térsége, amely kiváló horgász terület.
Pusztaszabolcs épített környezete
 Pusztaszabolcs lakossága az utóbbi 100 évben növekedett rohamosan. Az ide települőknek (vasutasoknak; azoknak, akik Budapest agglomerációjában kívántak élni) saját maguknak kellett, kell megteremteni a letelepedés feltételeit. A családi házas lakókörnyezet, átlagosan 300 négyszögöl telekkel egyaránt lehetőséget biztosít a közeli városokban dolgozók számára akár a kikapcsolódásra, akár a család fenntartás kiegészítő tevékenységére. A vasút közelébe épített emeletes házak kivételével az egy-két szintes házak egységes település képet biztosítanak. Jól kiegészítik egymást a 80 éve épült vályogházak az utóbbi időszakban épült épületekkel.  A község templomai (előbb katolikus, majd a református) közvetlenül a II. világháború előtt épültek. A Szent Imrére felszentelt katolikus templom a községi térben való elhelyezése olyan különlegesség, amely egyedivé teszi a település szerkezetét. a templom felszentelésekor került Pusztaszabolcsra az a védett, kora barokk orgona, amelyet a pesti ferences templomban Liszt Ferenc is használt. Ez az orgona Magyarország egyik legidősebb ilyen hangszere. Jelenleg a megmentéséért és felújításáért az egyház község és a helyi önkormányzat közösen próbál anyagi forrást felkutatni. A sorompó mellett található kiállítási tárgyként egy régi 375 sorozatú gőzmozdony. Sok vasút (és mozdony) kedvelő ember kiránduló célpontja.
Pusztaszabolcs gazdasági környezete
A Fejér megyében található Pusztaszabolcs lakosságának a többsége a környező (Székesfehérvár, Százhalombatta, Budapest, Dunaújváros) városok üzemeiben dolgoznak, vagy magánvállalkozóként ennek a területnek a szolgáltatási piacát célozzák meg. A településen minimális ipar található (a dunaújvárosi radiátorokhoz kiegészítőket készítő Lemezfeldolgozó üzem, tömítés készítéssel és kis mezőgazdasági gépek összeszerelésével foglalkozó Salina Synker Kft, vagy Takarmánykeveréssel foglalkozó üzem). Az agrár tevékenység minden területén meghatározó a volt Mezőgazdasági Agrár Rt. Az utóbbi évek nagyarányú fejlődése a szolgáltatási ágazatban tapasztalható (pl. panzió, cukrászdák, fodrász és kozmetikus üzletek, testépítő szalonok, kiskereskedelmi egységek). A község olyan különleges szolgáltatással is rendelkezik, mint Bokor Katalin természetgyógyász szakrendelése.
|
