Elfeledett banki �g�retek s a munkab�r-�tutal�sok

Az ad�z�snak a p�nz�gyi szolg�ltat�kat �rint� lehets�ges v�ltoz�sa �jra felp�rgeti a banki jutal�kokkal kapcsolatos fogyaszt�i el�gedetlens�get – �rz�kelik az Orsz�gos Fogyaszt�v�delmi Egyes�let (OFE) p�nz�gyi szak�rt�i. A fogyaszt�k/banki �gyfelek k�z�l sokan tartj�k a szolg�ltat�sokkal ar�nytalan, alig indokolhat� gazdagod�snak a bankok bev�telszerz�si t�rekv�seit. Az egyenl�tlen �rdek�rv�nyes�t�si k�pess�gb�l fakad� kiszolg�ltatotts�g, a bankok �zletszab�lyzataiba foglalt, egyoldal�an biztos�tott jogok, a panaszok hi�baval�s�g�b�l k�vetkez� „kif�rad�s” ellen�re a gyakran indulatokt�l sem mentes el�gedetlens�g legal�bb meghallgat�st keres. K�l�n�sen sok kritika �ri a foly�sz�mla-vezet�s, a k�szp�nzfelv�tel k�lts�geit.

Sz�mos bank a kor�bbi jogszab�lyban is meghat�rozott �s korl�tozott m�rt�kben (els�sorban a k�zalkalmazottakra �s k�ztisztvisel�kre �rv�nyesen) biztos�tott – ingyenes felv�tel helyett egyre n�vekv� k�lts�geket sz�m�t fel minden kifizet�s ut�n, t�rt�njen az ak�r a bank p�nzt�r�ban, ak�r a p�nzkiad� automat�n�l. Pedig ez rendszeresen �s visszat�r�en hat�lyos jogszab�lyokat s�rt, mert p�ld�ul az 1992. �vi XXIII tv. a k�ztisztvisel�k jog�ll�s�r�l, tov�bb� a XXXIII tv. a k�zalkalmazottak jog�ll�s�r�l el��rja, hogy az illetm�ny banksz�ml�ra t�rt�n� �tutal�sa �s egyszeri felv�tele, illetve a postai �ton t�rt�n� illetm�nyfizet�s a k�ztisztvisel�/k�zalkalmazott r�sz�re k�lts�gt�bbletet nem okozhat.

A jelenlegi gyakorlattal s�r�l az a t�rv�nyi alapelv, amely szerint a munkav�llal� a munkab�r�hez hi�nytalan jogosult hozz�jutni.

A munk�ltat�k r�sz�r�l alkalmazott kifizet�si m�d jelenlegi gyakorlata szerint a dolgoz�i, k�zalkalmazotti/k�ztisztvisel�i munkab�rek �tutal�sa sor�n az �gynevezett csoportos �tutal�s ker�lt alkalmaz�sra, amely �ppen az�rt ker�lt bevezet�sre – �tv�ve �s alkalmazva az EU tagorsz�gok gyakorlat�t –, hogy a t�meges munkab�r-�tutal�sok banki k�lts�gei jelent�sen cs�kkenjenek. Az ilyen t�pus� fizet�si megb�z�sokat a munk�ltat� �s a megb�z�st elv�gz� p�nzint�zet hajtja v�gre a k�z�tt�k l�trej�tt szerz�d�s alapj�n, �s ebben a szerz�d�sben a fizet�si megb�z�sok k�lts�geiben is meg�llapodnak, azaz az �tutal�s k�lts�geit a munk�ltat� viseli.

M�gsem lehet meg�llap�tani a k�tszeres megterhel�s (double charging) eset�t, mert a fizet�s kezdem�nyez�je (a munk�ltat�) kifizeti az �tutal�s k�lts�g�t, �s ez�rt azt a szolg�ltat�st ny�jtja a bank, hogy a fizet�s kedvezm�nyezettj�nek (a munkav�llal�nak) a sz�ml�j�ra az �tutalt �sszeg hi�nytalanul meg�rkezik, ak�rhol �l a kedvezm�nyezett. Val�j�ban azt tapasztaljuk, hogy a banki gyakorlatban ah�ny r�szre oszthat�k a folyamatok, annyiszor lehet k�lts�geket rendelni hozz�juk. M�g egy fogyaszt� sz�m�ra term�szetes, hogy az�rt kapja a munkab�r�t egy sz�ml�ra, hogy azt r�sz�re kifizess�k, a fizet�si megb�z�st elv�llal� szolg�ltat� „joggal” hivatkozhat arra, hogy a kedvezm�nyezett/fogyaszt� r�sz�re a megb�z� �ltal �tutalt �sszeg hi�nytalanul meg�rkezett, ez�rt az �tutal�s teljes�lt. A kifizet�s m�r m�sik folyamat, m�s k�lts�ggel, amit az fizet, aki a szolg�ltat�st ig�nybe veszi.

Mindezek alapj�n e gond a p�nz�gyi szolg�ltat�si probl�m�k k�r�b�l �ttolhat� a hasonl�an gyenge �rdek�rv�nyes�t�si k�pess�ggel rendelkez� munkav�llal�i �rdekv�delmi neh�zs�gek k�z�. Csak n�h�ny elsz�nt fogyaszt� nem akarja elfelejteni az �g�reteket, hangoztatja makacsul, hogy a bankok magatart�sa val�s�gosan is  „�gyf�lbar�t” lehetne, �s nem �rti mi�rt lehet az � p�nzint�zethet k�ld�tt p�nz�t „ingyen” haszn�lni…

2004. szeptember