Farsang a Manóvár óvodában
Horvath J. (kisgonosz...) 2005.02.11. 21:13
2005 február 04 -én rendezte a Manóvár óvoda a farsangi bálját.
Odaérkezésünkkor, már javában sorakoztak a " lovardában" a szülők és a dolgozók "lovai". Nem kis vakmerőséggel átverekedve magam e nem várt akadályon, az ajtón belül izgatott gyerekzsivaj és nem kevésbé izgatott nevelői utasítások kavalkádja fogadott.
Farsang a Manóvár óvodában
2005 február 04 -én rendezte a manóvár óvoda a farsangi bálját.
Odaérkezésünkkor, már javában sorakoztak a " lovardában" a szülők és a dolgozók "lovai". Nem kis vakmerőséggel átverekedve magam e nem várt akadályon, az ajtón belül izgatott gyerekzsivaj és nem kevésbé izgatott nevelői utasítások kavalkádja fogadott.
Az ajtón belépve a gyerekek legújabb kiállítását láthattam
Ezúttal az otthoni játékok közül, az autókon volt a sor, és majdnem olyan színvonalú kiállítást láthattam, mint a nagy sikerű maci kiállítás. Persze a lányok most nem igazán járultak hozzá a kiállítás anyagához tekintve hogy több fiúnak van macija mint lánynak autója.
De nem sok idő volt a bámészkodásra, mert a végsőkig elszánt óvó nénik és dadusok, meg aki élt és mozgott, elkezdték a gyerekeket a "tett helyre" a tornaterembe terelgetni, hogy kezdetét vehesse a Brémai muzsikusok című zenés mesejáték. Melynek érdekessége, hogy már hagyományosan, a dolgozók adják elő korra, nemre való tekintet nélkül, bár ami az utóbbit illeti nem sok óvó bácsit láttam de nem is nagyon hiányoltam.
Aztán mikor végre mindenki a helyére került kezdetét vehette a műsor.
Sorban bevonultak a szereplők és nem kis sikert aratva elsőnek megláthattuk az óvoda vezetőjét, szép nagy szamárfülekkel a fején. Nekem tetszett és úgy láttam a gyerekek sem panaszkodtak. Az biztos Őt már nem lehet lóvá tenni! :))
Azután szépen, sorban, bevonultak a rablók, és bekucorodtak a házukba. Igen jól érezték magukat, ettek ittak jól mulattak, pedig a "whiskis" nem is volt közöttük. Bár ha jól tudom Ő mostanában csak zártkörű rendezvényeken lép fel ...olykor le. :)) Egy rabló különösen ismerős volt nekem de nem tudtam eldönteni otthonról -e vagy egy körözésből.....
Szépen sorban megjelentek az állatok, kiket lelketlen gazdájuk elüldözött otthonról, mert már nem látta elég hasznukat. Meglepő módon dalos belépővel panaszkodtak, de hát egy zenés darabban ez rendjén is volna. Tehát sorban jöttek az állatok.
A csacsi a kutyus
a cica és a kakas
Ők négyen a brémai muzsikusok
Éheznek fáznak a rablók meg dőzsölnek? Összeülnek tanakodnakHaditervet eszelnek ,nektek rablók meszeltek!
A rablókat elűzik, a házukat befűtik
Esznek isznak dalolnak vége van a nyomornak.
A végén meghajolnak
vége van a darabnak.
A darab végeztével a farsangozók bevonultak többé, kevésbé rendezetten a csoportszobáikba és kezdetét vette a dáridó.
Igaz Lagzi Lajcsi nélkül de a sok Zorró, királylány és Bat Man között, fel sem tűnt a hiánya.
Volt minden mi szem szájnak ingere és a fogorvosok álma.
Süti, szörpi, ropi és egyéb csemegék.
A kiadós nasizást, némi táncolással, próbálták jóvátenni a gyerkőcök.
Bár némelyek inkább egyéb elfoglaltságot kerestek maguknak.
Az idő telt múlt és közeledett a kisze égetés ideje.
Kisebb nagyobb kézitusa árán, sikerült a gyerekekre ráhúzni az összes ruhát, tekintettel a kinti hőmérsékletre.
Nem egyszerű feladat, ahogy elnéztem, mert a gyerekek az összes végtagjukat különböző irányokba, tekergették, forgatták.
Persze ha állni, kellett volna, leültek, ha ülni, biztos, hogy pont akkor kellet felállniuk.
Csodáltam a nevelők türelmét, amivel a gyerekeket lassan, lassan beburkolták a nagy halom meleg ruhával.
Nos azt mondom, ha valaki irigyli az óvónőket, mondván csak sétálgatnak, meg beszélgetnek az udvaron, ajánlom, próbáljon meg 15 -20 ördögfiókát, kezeslábasba dugni, lábára cipőt húzni és majd elgondolkodik azon, nem is olyan nehéz dolog a vagonrakodás.
Én a magam részéről az események nézésébe is belefáradtam.
Na, aztán amikor kijutottak a szabadba, ahányan voltak annyi felé szaladtak.
Nagy élvezettel vetették magukat a hóba, hiába nekik a hóról, nem a hólapátolás jut eszükbe, hanem inkább a hó adta egyéb lehetőségek.
Aztán került egy nagy adag szalma és elővezették az áldozatot szegény kisze babát
Bár ha valóban Ő miatta van a tél, akkor legközelebb viszek alá én is két marok szalmát, még mindig olcsóbb, mint a gáz.
Szegény kisze baba nem mondhatnám, hogy túl nagy méltósággal viselte volna a sorsát, mert egyfolytában ájuldozott úgy kellett megtartani, hogy el ne dőljön.
Bár lehet az volt az oka, hogy tudta, itt arra készülnek, hogy jól befűtsenek neki.
A lába sem gyökerezett a földbe, mert olyan keményre volt fagyva a talaj, hogy nemhogy gyökér, de még fúró se ment volna bele.
Aztán fellobbant a láng, úgy tizedik próbálkozásra, és már égett is a szalma s kisvártatva lángra lobbant kisze úr is.
Bár lehet, hogy asszony.
A gyerekek hangos üdvrivalgásban törtek ki mikor a bábú lángra lobbant.
Aztán elénekelték a kisze, búcsúztatót.
Mikor a lángok, lelohadtak kezdődhetett a tűzugrás.
Ehhez azért igénybe kellet venni némi nevelői segítséget biztos, ami biztos alapon nehogy valaki szegény kisze sorsára jusson.
A tűzugrással be is fejeződött a farsang és télbúcsúztatás.
Lehetett indulni befelé ebédelni bár kétlem, hogy túl sok éhes gyerek lett volna jelen.
Persze, bent megint kezdődött elölről a birkózás a ruhákkal, meg a gyerekekkel, de lefelé azért könnyebben jött a kezes lábas meg a cipő csizma.
Nos a gyerekek aranyosak voltak, sok szülő is megjelent, némelyik még be is öltözött.
Összességében nagyon jó hangulatú vidám nap volt, köszönet és dicséret minden óvodai dolgozónak és szülőnek, aki részt vett ennek a megszervezésében és lebonyolításban.
Én megelégszem a tudósításért járó Pulitzer díjjal! J
Horváth J.
Képek a farsangról és az óvodáról.....
|