M�rcius 15.-ei �nneps�g Pusztaszabolcson
  2005.03.15. 20:41

"Tisztelt Jelenl�v�k! Tisztelt �nnepl�k!

            M�rcius 15-e �vr�l �vre nagy k�rd�st ad el�nk, a szabads�g nagy k�rd�s�t. Mi is lenne a szabads�g? Figyel�nk r�? Fontosnak tartjuk? Megbecs�lj�k? Vajon boldog�t-e minket a szabads�g, vagy csak „mint a gy�m�nt a b�rczek kebel�ben” el�l�nk m�lyen elrejtve van? – mondotta gr�f Sz�chenyi Istv�n.

            H�tk�znapjainkat rengeteg gond terheli meg: a meg�lhet�s bajai, emberi konfliktusok, amelyeknek sokunk �let�ben napr�l napra ism�tl�dnek. M�lt�n �rezhetj�k �gy, hogy sok minden hi�nyzik az �let�nkb�l. �m van szabads�gunk! Szabads�g, amely annyi nemzed�knek nem adatott meg. Szabads�g, ami lehet�s�get ad arra, hogy ezeket a hi�nyokat p�toljuk. Szabads�g, ami es�lyt ad arra, hogy emberhez m�lt� �letet �lj�nk, hogy saj�t embers�g�nkb�l, a saj�t akaratunk szerint cselekedj�nk.

Tisztelt �nnepl� K�z�ns�g! 

            „Ezen a napon virradt fel a magyar szabads�g napja. Ezen a napon r�zta le a magyar n�p az abszolutizmus j�rm�t, ezen a napon t�rte kett� azokat a bilincseket, melyek megk�tve tartott�k a magyar nemzet akarat�t.” Ilyen egyszer� m�rcius 15-e igazs�gga!

            S mi is volt ez az akarat? A m�rciusi ifjak 12 pontja fogalmazta meg a leghat�sosabban. Mindenekel�tt a sz�l�sszabads�g.

            Az, hogy mindenki szabadon elmondhassa a v�lem�ny�t.

            Az volt a magyar nemzet akarata, hogy mindenki szabadon �rhasson, s ne a hatalom mondja meg, mit �rhat le, s mit nem!

            Az, hogy politikai meggy�z�d�se miatt senki ne ker�lj�n b�rt�nbe!

            Az volt a magyar nemzet akarata, hogy a saj�t sors�t a saj�t kez�be vegye.

            Az, hogy legyen saj�t korm�nyunk! Saj�t korm�nyunk, amit mi v�lasztunk, s ha alkalmatlan a feladat�ra, mi magunk v�lthassuk le.

            Az volt a magyar nemzet akarata, hogy minden polg�rt�rsunkat – tartozz�k b�rmely felekezethez is – egyforma jogai legyenek, s hogy a k�z�s terhek hordoz�s�hoz mindenki anyagi lehet�s�geihez m�rten j�ruljon hozz�!

            Az volt a magyar nemzet akarata, hogy a magyar nemzet minden r�sze tartozzon �ssze, l�pjen uni�ra saj�t mag�val.

            Az volt a magyar nemzet akarata, hogy sz�nj�n meg a jobb�gys�g, hogy mindannyian szabadon d�nthess�nk arr�l, kinek akarunk szolg�lni, kin�l akarunk munk�ba �llni, s �ltal�ban, hogyan akarunk rendelkezni az �let�nkr�l!

            Ezek a k�v�ns�gok akkor szinte egy var�zs�t�sre megval�sultak. Hatalmas lehet�s�gek ny�ltak meg egy szempillant�s alatt. V�r�smarty Mih�ly egyik legszebb vers�ben, az El�sz�ban �gy �rt azokr�l a napokr�l:

„�r�m- s rem�nyt�l reszketett a l�g,

Megsz�lni v�gyv�n a szent sz�zatot,

Melly �ltal a vil�got mint egy �j, egy

Dics�bb teremt�s hangj�n �dv�z�lje.”

            A szabads�got azonban kezdett�l fogva vesz�ly fenyegette. R�videsen kider�lt, hogy hal�los vesz�ly. A nemzet egy emberk�nt �llt talpra ebben a vesz�lyben �s v�llalta a harcot a szabads�g��rt.

            A m�rciusi ifjak nemzed�k�b�l h�nyan adt�k oda fiatal �let�ket! El�g, ha a Segesv�rn�l elt�nt Pet�fire �s az �rchegys�gben elesett Vasv�rira gondolunk. Vagy gr�f Batthy�ny Lajosra, Magyarorsz�g els� m�rt�r minisztereln�k�re, aki mindv�gig a b�ke �tj�t j�rta. Vagy az aradi v�rtan�kra, a kit�n� honv�dt�bornokra, akik Eur�pa egyik legjobb hadsereg�t futam�tott�k meg, s csak a legnagyobb tudta megad�sra k�nyszer�teni �ket. Ha r�juk gondolunk, az jut r�gt�n esz�nkbe, hogy a szabads�gharc elbukott. Ha Segesv�r forr� napj�ra, ha a temesv�ri sz�gyenre, ha Kom�rom bed�lt v�rkapuj�ra gondolunk, az jut esz�nkbe, hogy a szabads�gharc elbukott. Ha az aradi v�rb�rt�n �jszak�j�ra, ha Haynau r�muralm�ra, ha a sz�m�z�ttek sanyar� sors�ra gondolunk, az jut esz�nkbe, hogy a szabads�gharc elbukott. K�zelr�l szeml�lve val�ban ez a helyzet, s tal�n hi�baval�nak t�nik a sok �ldozat is.

            Ez a szabads�gharc is arra tan�t minket – mint mindegyik szabads�gharc a t�rt�nelemben –, hogy a fegyver �s az er�szak r�vid id�re (n�ha nem is olyan r�vid id�re) el�llhatja a szabads�g �tj�t, de gy�zni soha, soha nem gy�zhet!

            Ha jobban belegondolunk, az 1848-as szabads�gharc m�gsem bukott el! El�sz�r is az�rt nem, mert a 12 pont egyik legfontosabb k�vetel�se, a jobb�gyfelszabad�t�s �rintetlen maradt. Tal�n ez az egy dolog meg�rte azt a rengeteg �ldozatot, annak a rettenetes egy esztend�nek a harcait. A szabads�g vagy annak ink�bb csak egy kis r�sze sokak sz�m�ra k�zzelfoghat�, napi val�s�gg� v�lt.

            M�sodszor az�rt sem, mert mindig p�lda �s er� a zsarnoks�g elleni k�zdelemben. 1848, Te csillag! Te vagy az a m�rt�k �s m�rce, amely a sz�th�z�s idej�n a szabads�g gondolataival egyes�theted a nemzetet! M�rcius 15-e, a Talpra magyart, a 12 pont �s a Kossuth-n�ta adott er�t az abszolutizmus �veiben �pp�gy, mint a XX. sz�zad diktat�r�inak legs�t�tebb korszakaiban. El�deink nagyon is megbecs�lt�k 1848 eml�kezet�t, �s most nek�nk, egy b�k�s rendszerv�ltoztat�s gyermekeinek is meg kell becs�ln�nk! Bel�le tanulhatjuk meg �letre v�ltani a szabads�got, az emberhez m�lt� teljes �letet.

Tisztelt �nnepl�k!

            Val�ra kell v�ltanunk mindazt, ami a szabads�gb�l k�vetkezik. Ki kell teljes�ten�nk az �let�nket. A szabads�g csak lehet�s�g: magunk �lj�k az �let�nket. Minden lehet�s�g csak annyit �r, amennyit val�ra tudunk v�ltani bel�le.    

Czomp� Istv�n polg�rmester �nnepi besz�de, mely az 1848-49-es forradalom �s szabads�gharc h�seinek tisztelet�re rendezett megeml�kez�sen hangzott el."

/K�lm�n P�ter/